Cégadatok

MME Vállalkozó Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
6000 Kecskemét,
Daru u. 21.
Tel: +36-20-957-6101
Fax: +36-20-959-7368
mail: iroda [at] m-m-e [dot] hu
Adószám: 14783193-2-03

Gyakran Ismételt Kérdések


A Magyar Köztársaságban a munkavédelem felsőszintű szabályozása a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.). Az Mvt. a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelményeket foglalja össze. Ennek megfelelően a törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

A törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.). Ezek a rendelkezések az alábbi területeket érintik:

  • a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni (26/A. §),
  • az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy az ott tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni (28. §),
  • a munkahelyen a zajhatások és rezgések, a por- és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát (32. §),
  • a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az ott tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse (40. §),
  • azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik
  • zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani (44. §),
  • rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására mentési tervet kell készíttetni és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni (45. §).

A hatókörben tartózkodónak kell tekinteni az alábbiakat, pl.: - építkezés állványzata alatt közlekedő járókelő, - üzletben lévő vásárló, - üzemanyagot töltő gépkocsivezető, - fürdőkomplexumokat látogatók és igénybe vevők, - egyéb szolgáltatási formákat igénybe vevők, - a térben nem elválasztható munkaterületen, azonos időben munkát végző, más munkáltatókhoz tartozó munkavállalók.

Az egyedül dolgozó egyéni vállalkozókra nem terjed ki a Mvt. hatálya, ugyanakkor nekik is be kell tartani a hatókörben tartózkodók védelmére a fenti előírásokat.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet 20. § (1) bekezdés előírja, hogy minden munkahelyen a tevékenység veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést, és a munkavállalók közül kiképzett elsősegélynyújtásra kijelölt személyt kell biztosítani.

Többekben felmerült már, hogy ezen személyi feltételt kielégíti-e a gépjármű vezetői engedély? Nos, több szempontból sem.

Az egészségügyi vizsga csak a vezetői engedély kiadásának feltétele, önmagában nem jelent elsősegélynyújtó képzettséget. A vizsga témája a közúti elsősegélynyújtás leszűkített területe. A vezetői engedélyhez szükséges elsősegélynyújtó ismereteket csoportosan és igen kevés óraszámban sajátítják el a leendő járművezetők.

A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról közreműködési kötelezettséget ír elő a szolgálatnak a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezeti feltételeinek kialakításában, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében. Összességében megállapítható, hogy a munkahelyi elsősegély-nyújtási ismeretekkel azonosnak nem fogadható el a közúti elsősegélynyújtás jogosítványhoz szükséges ismerete, ezért a gépjármű vezetői engedély birtokosa nem kiképzett
munkahelyi elsősegélynyújtó.

Az irodai munkahelyek a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata, továbbiakban: KLÉSZ) hatálya alá tartoznak. A KLÉSZ szerint kommunális épület az igazgatási és irodaépület. A létesítéskor, bővítéskor, átalakításkor érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végeztetni. Ha a villamos hálózaton változtatás nem történt, a KLÉSZ hatévenként érintésvédelmi szerelői ellenőrzést ír elő.
Ugyancsak hatévenként határozza meg a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a KLÉSZ alkalmazási körébe tartozó villamos berendezések időszakos ellenőrző felülvizsgálatát szerelői ellenőrzéssel.
Ha a szerelői ellenőrzés hibákat állapít meg, vagy a megengedettet meghaladó átalakítást észlel, az ellenőrzést szabványossági felülvizsgálatnak kell követnie.
Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzést az MSZ 1585:2001 szabvány 4.2.101. pontja szerint legalább IV/c. besorolású villamos szakképzettségű, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot pedig csak a IV/e. besorolású villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult személy végezheti.

1993. évi munkavédelemről szóló XCIII törvény 56. §.és a 65/1999. (XII. 21.) EüM) rendelet 3.§
56. § „Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”
3. § (1) „Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.”

A munkavédelmi törvény 55§ adja meg a pontos választ, miszerint:
Mvt.55.§ (1), (2) bekezdés.
55. § „(1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.”
(2) „Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”